Mikor múlik el a gyerekkor? S mikor az ifjúság? S az élet? Észre se venni.
Kétszer leshettem csak meg a pillanatot, mikor a szirom elhagyja helyét s a földre perdül. S tulipán volt mind a két virág és mind a kettő fehér.
Együtt dobban szívünk, együtt ragyog lelkünk, örömmel tölt el, hogy egymásra leltünk! Ugye a gondolataink is együtt járnak? Ha igen, már rohansz is hozzám, mert várlak!