“Megálljatok, kik halkan jártok itt,
a fák alatt, ti kedvesek.
Kik értitek az erdő titkait,
rám nézzetek.
Párommal én az erdő ünnepén,
szentséges édes alkonyon,
csendben, harmatban, lilán és üdén
harangozom.”
(Sík Sándor: Harangvirág)
“Megtaláltalak, fogom a kezed,
nem űz el tőled már semmilyen rettenet,
s mint ahogy két kéz fonódik össze,
együtt vagyunk, s maradunk egymással örökre.”
(Pankovits Róbert)
Boldog kinek nincsen semmi vágya,
Boldog kinek nincsen megsiratott álma
Boldog aki szeret,ki könnyen tud szeretni
De legboldogabb az,
Aki sohasem tanul meg igazán szeretni