Mit ér ezer szó, mely nem tőled hallható. Mit ér a sok csillag, ha nem veled látható. Mit érnek az órák, mit érnek a percek, ha mindezek nélküled telnek.
“Megtaláltalak, fogom a kezed,
nem űz el tőled már semmilyen rettenet,
s mint ahogy két kéz fonódik össze,
együtt vagyunk, s maradunk egymással örökre.”
(Pankovits Róbert)
Kezedbe veszed a rózsaszín húsdarabot, a tövétől fel-le mozgatod. Minden húzás után valami fehér fröcsköl, s azon gondolkodsz: hogy utálsz tehenet fejni!