Miért csukjuk be a szemünket, amikor alszunk? Amikor álmodunk? Amikor csókolózunk? Mert a legkülönlegesebb dolgok nem láthatóak., ha becsukom a szemeim, téged látlak.
Meddig kell várnom még, hogy Veled legyek, hogy érezzem ajkad, tested, szerelmedet. Csókjaimmal édes álomba ringatnálak, s, ha már alszol, füledbe suttognám: Kívánlak.
Aludj el szépen! Álmaidat vigyázzák angyalkák a csillagoktól csillogó égen. S mikor felkelsz gondolj egy angyalra, aki legszebb csillagként ragyogott az égen!
“… vajon a természet törvénye aláveti-e a nőt a férfinak? Nem… a természet sosem hozott ilyen törvényt. Az uralom, melyet rajtuk gyakorolunk, valóságos zsarnokság; ők is csak azért törődnek bele, mert szelídebbek, tehát emberségesebbek és okosabbak nálunk.”
(Montesquieu)