Kinézek az ablakon, látom a napot ragyogni, érzem a könnycseppet az arcomon lefolyni. Ha most itt lennél, s kérdeznéd mi bajom, annyit mondanék: hiányzol, de nagyon!
Álmodj néha rólam, és én ott leszek Veled, ha megérint a hajnal korábban ébredek, szólj néha hozzám, ha hiányzom neked, keress álmaidban és én ott leszek veled!
Mikor Rád gondolok megremeg a lelkem. Ilyenkor úgy érzem bilincsben a testem. Mindig itt vagy velem, mégis oly távol, én tudom egyedül MENNYIRE HIÁNYZOL!
Szeress egészen mellékesen és szelíden, kissé szórakozottan is, csak úgy, ahogy lélegzik, vagy ahogy egy keddi napon, mikor "nem történik semmi", él az ember. - Márai Sándor