Szoktál-e felnézni az égre, megszámolni néhány csillagot. Szoktál-e akkor rám gondolni, vajon most hol vagyok? Én szeretnék ott lenni veled, s füledbe súgni: SZERETLEK TÉGED!
Szeretek a szemedbe nézni, megőrülök ha rámnézel. Szeretem, ha megölelhetlek, imádom ha megölelsz. Szeretlek megcsókolni, elolvadok, ha megcsókolsz. Felesleges tovább folytatnom, mert mindent szeretek benned, és mindennél jobban szeretlek!
Fogy a hold, sápadt fénye kúszik be az ablakon, tüzes csókod perzselését érzem ajkamon. Gyengéden simogat kezed. Veled szeretnék ébredni, mindig csak veled!
Csak egy percig szeress, míg elmondom, imádlak. Csak egy órát ölelj, míg megsúgom, kívánlak. Csak egy napot adj, hogy meg tudjam mutatni, mit jelent forrón, őszintén szeretni.
A busmanok mérgezett nyilakkal vadásznak. A mérget a fa tövében található bogarak lárváiból nyerik, ez olyan erős, hogy a nyílhegyre kenve elpusztít egy nagytestű antilopot is. Egy csepp a vérkeringésbe kerülve simán megöl egy embert. A busmanok biztonsági okokból nem a nyíl hegyét kenik be vele, hanem a mögötte található (nem éles) részt.