Írok valakinek, aki nem is várja. Annak, aki könnyes arcom álmában sem látja. Írok valakinek remegve és félve, jól tudom nem várja, mert nem jutok eszébe.
Szép volt a sorstól, hogy utamba ejtett, és minden egyes csókod a számon felejtett. Még akkor tenne igazán szépet, ha egyszer mindörökre nekem adna téged.